Szívelégtelen vagyok?
Mit nevezünk szívelégtelenségnek?
A szívelégtelenség hátterében az áll, hogy a szív valamilyen okból nem képes normális pumpafunkcióját – azaz a vér szövetekhez, illetve szövetektől történő elszállítását – megfelelő módon ellátni.
Ennek következtében a test szervei, szövetei nem jutnak a normális működésükhöz szükséges oxigénhez és tápanyaghoz, illetve nem tudnak megszabadulni a salakanyagoktól és az anyagcsere egyéb melléktermékeitől.
A „szívelégtelenség” elnevezés némiképpen félrevezető, mert korántsem arról van szó, hogy a szív teljesen beszüntetné működését, hanem csupán nem képes olyan hatásfokkal működni, ami a normális életfunkciókhoz elengedhetetlen lenne.
Ez először csak fizikai terhelés közben nyilvánul meg, az állapot súlyosbodásával azonban már nyugalomban is jelentkezik. A szívelégtelenség bármely életkorban kialakulhat, de kétségtelen, hogy az életkor előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel számíthatunk a megjelenésére.
Valójában mi is az a szívelégtelenség?
Szívelégtelenség: sokszor hallunk róla, de vajon tudjuk-e, hogy pontosan mit is jelent? Sajnos, a szívelégtelenségben szenvedők szervezetében az oxigén és más fontos anyagok szállítása a szövetekhez nem kielégítő. E problémának pedig sokféle fokozata lehet.
Mi a pangásos szívelégtelenség?
Szívelégtelenségről akkor beszélünk, amikor a szív képtelen annyi vért pumpálni, amennyire a szervezetnek szüksége van. A zavart rendszerint az okozza, hogy a szívizom-összehúzódások nem megfelelőek. Amikor a zavar a szív bal kamráját érinti, balszívfél-elégtelenségről beszélünk, amelynek tünetei a vér tüdőbeli felhalmozódásából, pangásából keletkeznek.
Ennek első jele a terheléskor kialakuló nehézlégzés (fulladásérzés, vagy latinul diszpnoé). és/vagy a – szintén terheléskor jelentkező – köhögés, amelyhez néha véresre színeződő köpet is társul. Ha a tünetek alapján nem születik pontos diagnózis, és így a megfelelő kezelés is elmarad, a légszomj rosszabbodhat, és akár a legkisebb terhelésre is felléphet, sőt: akár nyugalomban is megmaradhat.
Amikor a zavar a szív jobb felét érinti, a jobbszívfél-elégtelenség tüneteit tapasztaljuk, amilyen például a terheléskor jelentkező májtáji fájdalom. Érintse a zavar akár a bal, akár a jobb vagy mindkét szívfelet, gyakori panasz az erős fáradtságérzés.
A kezelés egyrészt a tüneteket veszi célba, rendszerint a vérmennyiség (a vérplazma volumenének) csökkentésével, ami a vérpangás jeleit enyhíti, másrészt a háttérben álló okokat célozza meg. A szív különféle betegségei (a koszorúereket, a szív izomzatát vagy a szívbillentyűket érintők) egyaránt okozhatnak szívelégtelenséget.
A tartósan fennálló (krónikus) szívelégtelenség gyógyszeres kezelést igényel, főként az angiotenzin-konvertáló enzim gátlószereivel (ACE-inhibitorokkal), béta-blokkolókkal, vízhajtókkal, mineralokortikoid-receptor-antagonistákkal (MRA), és indokolt esetben a szinuszcsomó működésének gátlószerével. Nem gyógyszeres kezelési módszereket is alkalmaznak, ilyen a súlyos esetekben előírt, szigorúan sószegény étrend, vagy a megfelelően megválasztott, rendszeres testmozgás.
Egyedi kezelésre is szükség lehet a szívelégtelenség okától függően, például a szívritmuszavar miatt kialakuló formában a ritmuszavart is kezelni kell, vagy esetleg műbillentyűt kell beoperálni a rosszul működő billentyű helyett.
Mit nevezünk szívelégtelenségnek?
Ismerje fel időben!
Kattintson és tudja meg melyek a szívelégtelenség leggyakoribb tünetei!
Elolvasom