Vizsgálatok szívelégtelenség esetén

A kivizsgálás legfontosabb eszközei

Echokardiográfia (a szív ultrahangvizsgálata)

Az echokardiográfia elveiben megegyezik azzal a vizsgálattal, mellyel terhesség esetén nyomon követik a magzat állapotát. Az orvos a mellkasra helyezett vizsgálófejjel detektálja a visszaverődő ultrahangnyalábokat, amelyek egy-, két-, vagy háromdimenziós képet hoznak létre. A mindössze 10-15 percig tartó vizsgálat fontos vizuális információkat nyújt a szív struktúráiról, működéséről, a billentyűk állapotáról és az áramlási viszonyokról. Előfordulhat, hogy az orvos terhelés állapotában is vizsgálni szeretné a szív struktúráit. Az úgynevezett terheléses echokardiográfiás vizsgálat során gyógyszer adásával vagy fizikai terheléssel bírják a szívet intenzívebb munkára, és ilyen körülmények között is vizsgálják állapotát.

Elektrokardiográfia (EKG)

Az EKG-vizsgálat a szív elektromos aktivitását regisztrálja és jeleníti meg grafikusan, görbe formájában. Az EKG-vizsgálat fájdalmatlan, elvégzése mindössze néhány percet vesz igénybe. A vizsgálat során kisméretű, öntapadós elektródákat helyeznek a bőrfelszínre, az így regisztrált görbét az orvos értékeli. A vizsgálattal kimutathatók egyes szívritmuszavarok, kimutatható a közelmúltban vagy régebben lezajlott szívinfarktus, feltárhatók a szív egyéb fontos elektromos jellemzői. Előfordulhat, hogy az orvos 24 órás EKG-monitorozást (Holter-monitorozás) tart szükségesnek; ez egy kisméretű berendezés segítségével történik, melyet a beteg egész nap visel mindennapos tevékenységei közben, otthonában és munkahelyén is.

Laboratóriumi vizsgálatok

A vér vizsgálata alapján fény derülhet olyan állapotokra, melyek előidézhetik vagy súlyosbíthatják a szívelégtelenséget. A laboratóriumban a vérből kimutathatók a vérszegénység jelei, a vese- vagy májfunkció károsodása, meghatározható a nátriuretikus peptidek (BNP) szintje, valamint képet kaphatunk a pajzsmirigy működéséről is. A szívelégtelenség kezelése során fontos rendszeresen ellenőrizni a vér nátrium- és káliumszintjét, valamint a vesefunkciót.

Mellkasröntgen

A mellkas röntgenfelvételén láthatók a szív, a tüdők, a vérerek és a mellkas csontjai. A szív alak- és nagyságbeli változásai többnyire nem specifi kusak szívelégtelenség esetén, ezért a vizsgálat csak általános iránymutatásként szolgál. A felvételen elemezhető a szívárnyék és a tüdők állapota, illetve az esetleges mellkasi folyadékgyülem jelenléte.

Egyéb vizsgálatok

A fenti általánosabb vizsgálatokon túl esetenként más, ritkább módszerek alkalmazására is szükség lehet az állapot pontosabb tisztázásához vagy az előidéző okok feltárásához:

• légzésfunkciós vizsgálatok;

• terheléses vizsgálatok;

• izotópvizsgálat,

• szívkatéterezés és érfestés;

• komputertomográfiás (CT) vizsgálat;